Anglia híres az emberek illemtudásáról, persze néha előbújnak a kivételek részeg focidrukkerek képében. Ha éppen nem ilyenekkel futunk össze a ködös Albionban, jobb, ha betartunk néhány illemszabályt.

Számíts rá, hogy úton-útfélen sorrykat és thank youkat fogsz mondani és hallani. Ha valakinek nekimész, meglököd, a lábára lépsz stb, illendő sorryval bocsánatot kérni, ugyanúgy, mint ahogy ők kérnek gyakran elnézést elkövetett hibáikért.  Mindig mindent meg kell köszönni, ha csak egy rövid thanks-szel is.

Köztudott az is, hogy az angolok nem tolakodnak, betartják az érkezési sorrendet és nem próbálnak előrébb jutni onnan, ahol éppen állnak. A buszmegállótól a bankokon át a boltogik mindenhol érvényes ez, egyenesen üdítő ilyet látni és átélni kis hazánk ádáz nyugdíjasai után. A metró mozgólépcsőjén jobboldalra kell állni, így könnyítjük meg a rohanók életét. Elvileg itt is így kéne, de Londonban be is tartják.

Ha szórakozni megyünk, az angol etikett 12,5% borravalót ír elő, ebből 10%-ot fizetésnél kell átadni, a maradékot pedig az asztalon kell hagyni.

Dr. Nagy György László főiskolai docens jegyzete szerint: bemutatásnál, köszönésnél a „how do you do?” a sajátos forma, amelyre a válasz ugyanaz. A hogylét utáni érdeklődés kérdése a „how are you?”, a  válasz pedig egy mosolygós „thank you, fine”, vagy „not too bad”.

Az itteni szokások szerint férfi a nőnek csak akkor köszönhet előre, ha a nő jelét adta – mosoly, fejbiccentés -, hogy hajlandó fogadni a köszönést !

A „helló” csak jó barátok közt megengedett köszönési forma.

A férfiak közötti kézfogás elmaradása sem udvariatlanság, a kézcsók pedig nem szokás, de elnézik, mint kontinentális jelenséget.

A királyi családdal nem illik tréfálni. Nem illik zsebre tett kézzel kommunikálni!

A társalgás alapja a szerénység, a tények enyhítő körülírása, a királyi család, valamint az időjárás, amely rendkívül változó, ezért nem csak formális téma.

Étkezésnél a kanalat nem a merítő végével használják, hanem az oldalánál hörpintik ki hangtalanul. A villát is domború részével használják, az európai stílust „lapátolásnak” tartják. A sót, fűszert nem az ételre szórják, hanem a tányér szélére. A szalvétát klasszikus szokás szerint a gallérba dugják, de terjedőben van az ölbe terítés is.

Az öltözködés konzervatív, ma is találkozunk a hivatali negyedben a keménykalappal, a sétapálcával, a sötét tónusú öltönnyel és a sötét nyakkendővel. Elvárt a szmoking illetve a frakk viselete hivatalos alkalmakkor.

Elvárt szabály még ma is, hogy jobb egy fokkal túlöltözöttnek lenni, mint alulöltözöttnek.

Dohányozni 2007 január 1. óta középületeken belül sehol sem szabad. Aki mégis rá szeretne gyújtani, az kénytelen szabadtéri dohányzóhelyet találni.

És végül egy fontos dolog, az Anglia vagy angol kifejezések használata nem szerencsés, bizonyos területeken egyenesen kerülendő, például Glasgowban vagy Walesben.