A Buckingham Palota helyén álló házat Buckingham hercege építette 1703-ban. Később tőle vásárolta meg III. György felesége, Charlotte számára. Akkoriban a királyi rezidencia a St. James Palota volt. III. György azt akarta, hogy legyen egy meleg családi fészek közel "munkahelyéhez". Így is lett! Ez a ház lett a Királyné Háza (Queen's House), ahol III. Györgynek tizenöt gyermeke született.
A házat többször is átépítették, bővítették a királyi igényeknek megfelelően. III. György Sir William Chamberst, majd fiát, IV. György pedig John Nasht bízta meg a palota építésével. IV. György nagyon kedvelte a francia neo-klasszicista stílust, Nash pedig ingencsak a kedvében járt. A munka végülis fél millió fontba került. Mikor IV. Vilmos trónra lépett, azonnal kirúgta Nasht, aki ilyen költségekbe verte a királyi házat. Új megbízottja ugyan bejezete a palota újítgatásait, IV. Vilmos ennek ellenére sem költözött be soha a házba. Sőt, mikor 1834-ben leégett az angol parlament, arról is szó volt, hogy a parlament fog beköltözni a Buckingham Palotába.
Viktoria királynő volt az első uralkodó, aki beköltözött a palotába, így 1837-ben hivatalosan is királyi rezidencia lett a Buckingham palota. Nem is sokára azonban kiderült, hogy újabb munkálatok elé néznek, hiszen kicsinek bizonyult a ház.
A munkálatok 1847-ben fejeződtek be, de kideült, hogy Blore építész nem vette figyelembe az angol éghajlatot és puha francia követ használt. Emiatt hamarosan újra renoválásra szorult az épület.
1913-ban Anton Webb tervei alapján fejeződött be a felújítás, aki jóval ellenállóbb portlandi köveket használt.
A palotában 775 szoba található: 19 állami szoba, 52 királyi és vendég szoba, 188 cselédszoba, 92 iroda, 78 fürdőszoba.
Kapcsolódó hírek:
Segítséget szeretnék.
Két Volánbusz-járatot indítanak Londonba
Így szavaztak a magyarok Londonban
Gwyneth Paltrow szíve Londonhoz húz